Fodor Júlia vagyok.
Már gyermekkorom meghatározó része volt a különböző hagyományos technikák megismerése, ezáltal a népi kultúra és az azt övező világ észrevétlen ivódott belém. Édesanyám óvónőként számtalan tevékenységgel ismertetett meg. Édesapám rajztanár, igaz, kifejezetten ilyen irányú „képzésben” otthon nem vettem részt. Ő a természet szeretetére és óvására való érzékenységemet alakította minden mozdulatával. Ennek is köszönhető, hogy természetvédelmi mérnökként végeztem Sopronban.
Ott, ahol kezdetét vette az a fajta képi megnyilvánulás, mely a mai napig tart. 2007-ben ugyanis egy személyes ajándékot készítettem el akkori udvarlómnak, aki azóta már a férjem és három gyermekünk apja.
Az ajándék egy saját gyártású kis képkeret volt, melyet tollal díszítettem ki. Olyannyira megtetszett a különböző színes tollakkal való alkotás, hogy egyszerűen nem tudtam megállni. S nem is akartam.
Mintha egy rég szunnyadó magocska szökkent volna szárba és tört volna minden erejével az ég felé, úgy gyarapodtak kezem alatt a művek. Egyelőre mind papírra. Ezekből állt össze első kiállításom is 2008-ban Sopronban.
Eközben kísérletezni kezdtem, hogy milyen más anyag lehet alkalmas ezeknek a motívumoknak a „hordozására”. Kerámiaképeket készítettem, amikre karcolással kerültek fel a minták. Ezzel azonban első gyermekem születése után felhagytam.
Dolgoztam aztán fára, vászonra, majd ezt bővítettem a digitális rajzolással. Utóbbi esetében, annak ellenére, hogy valós fizikai anyagra készülnek a művek, hamar megszoktam és megszerettem az ilyen jellegű alkotást.